Egy kis földrajz
Emilia-Romagna Olaszország 19 régiójának egyike. Észak-Olaszországhoz tartozik, ám az északi régiók legdélebbike. Északon Piemontéval, Lombardiával és Venetóval határos, nyugaton Liguriával, délen Toscanával és Marchéval, ill. San Marinóval, ez utóbbi külön államnak számít.
A régió 7 provinciára, vagyis megyére oszlik, ezek a székhelyükről kapták a nevüket: Piacenza, Parma, Reggio Emilia, Modena, Ferrara, Bologna, Ravenna, Forlí-Cesena és Rimini. A régió legnagyobb városa Bologna.
Emilia-Romagna földrajza igen változatos: a Pó-síkság, az Adriai-tenger partja (a Pó-deltával) és az emiliai Appenninek a fő jellegzetességei. A Pó folyó két fő ága Choggiánál és Comacchiónál ömlik a tengerbe. Kisebb, ám jelentős folyók még: Secchia, Panaro, Padano, Reno, Parma, Trebbia. A romagnai tengerpart alapvetően homokos. Ravennától délre kezdődik az igazán felkapott üdülővárosok sora: Cervia, Cesenatico, Rimini, Riccione, Cattolica. A Parma-Bologna vonaltól (Via Emilia) nagyjából 20 km-re délre pedig már kezdődik a dombvidék, ami ugyanolyan szép, mint a toszkán oldalon, csak kevésbé ismert. A dombok délebbre haladva magas hegyekké válnak. A térség legmagasabb csúcsa a Monte Cimone, ami 2165 méteres jellegzetes hófödte csúcsával tiszta időben akár 70 km-re ellátszik. (Pl. Sassuolóból szinte mindig látni, de néha Modenából is Torre della Ghirlandinából, vagy akár a vasúti felüljáróról.)
Egy kis történelem
A régió neve nem véletlenül kettős:eredetileg 2 régió volt. Emiliához tartozott Piacenza, Parma, Reggio, Modena, Ferrara, valamint Bologna nagy része, Romagna pedig Bologna déli részét, Ravennát, Riminit, és Forlí-Cesenát foglalta magában. Emilia neve a Via Emiliából jön, melyet még Marcus Aemilianus Lepidus éppíttetett (Kr.e. 1. sz.), és Északnyugat-Délkelet irányban húzódik. Romagna pedig a latin Romania (nem román, hanem római!) szóból ered, az egy ideig ravennai székhelyű Kelet-Római Birodalomhoz, majd bizánci császársághoz tartozott. A ferrarai hercegség viszont a római birodalom összeomlásától a késő középkorig külön egységet alkotott.
Olaszország egészen az 1860-as évekig nem volt egységes, maga Emilia-Romagna is több hercegségre, lényegében önálló államra oszlott a középkorban. Ezek a pármai és piacenzai, a már említett ferrarai, modenai és reggiói, melyek később a pápai államban egyesültek. (forrás: olasz Wikipedia)
Egy kis gazdaság
Emilia-Romagna nemcsak Olaszország, hanem az EU leggazdagabb régióinak egyike (az olaszok közül csak a lombardiaiak előzik meg őket). Az erős gazdaság a bevándorlókat is vonzza, arányuk 9% körüli, és főként az észak-afrikai, valamint a kelet-európai országokból érkeznek. Mezőgazdasága főleg a Pó-síkságon számottevő, jellemző a sertés- és marhatenyésztés, gabona-, cukorrépa-, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés. De az ipari termelés még jelentősebb, számos világmárka székhelye itt található: élelmiszeripar - Barilla, Parmalat (Parma), autóipar - Ducati, Ferrari, Maserati, Lamborghini (Modena), kerámiagyártás (Modena). Idegenforgalma is számottevő, és nemcsak a tengerpart miatt, hanem sok pl. a sípálya a hegyekben. Főleg német, francia és holland turisták jönnek ide.
Egy kis ezmegaz
Rengeteg mindent lehetne még megemlíteni a régióról. Ezt egyrészt azért nem teszem, mert már így is kicsit hosszú és tömény a poszt, másrészt pedig azért, mert a jelentősebb városok környékét úgyis be fogom még mutatni, főként Modenát és környékét, hiszen ebben a provinciában élek, lassan keresztül-kasul bejárom minden szegletét. Amiről biztos lesz még poszt, az Bologna, Reggio és Parma, a Ravenna környéki tengerpart, meg még ahova időközben eljutok.
Szóval inkább általánosságban és címszavakban megemlítenék dolgokat mindenféle témakörben, amiről híres a régió. Kezdjük a konyhaművészettel. Nemcsak nekünk vannak előítéleteink az olaszokról, hanem nekik is egymásról, és itt nemcsak az Észak-Dél ellentétről van szó. Nos, ami az emiliaiakat illeti, az összes többi régió lakója megegyezik abban a címkében, hogy falánkak. Nagyon sok tipikus olasz étel jön innen: piadina, bolognai ragu, lasagne, tortellini és még vagy 3-4 tésztafajta, a parmezán sajt, a pármai sonka, vagy éppen a mortadella. A modenai balzsamecet egy külön fejezet lenne, ehhez kapcsolódik a szőlő- és bortermelés is. Nem vagyok egy szakértő, de a legismertebb fajták a Lambrusco és a Sangiovese.
Ha kultúráról beszélünk, akkor mindenképp meg kell említeni Bolognát, mint első egyetemi várost (1088 ha jól emlékszem). A régió városai közül talán Ravennának a legrégebbi és legjelentősebb a történelme, valamint a művészete. Ugyanakkor Modena, Ferrara, Mantova és Parma hercegi udvara is vonzotta a művészeteket főként a reneszánsz és a barokk idején. Számomra még az az érdekes, hogy nemcsak a megyeszékhelyek, hanem a relatíve kisebb városok is büszkélkedhetnek színházzal, egyetemmel.
Bölcsész végzettségem folytán sokat tanultam a művészetekről, ezután kicsit meg is csömörlöttem tőlük, ezért igyekszem kerülni a kulturális turistáskodást. Viszont el kell ismernem, hogy úgy általában tökjó köztéri szobrokat csinálnak az olaszok, tehát nemcsak a régi időkben alkottak nagyot. Van bennük ötlet és élet, nem emlékszem hogy Magyarországon ennyi jó emlékművet láttam volna.
Ezen kívül az épületekkel, az utcaképekkel nem tudok még betelni, az a sok színes ház (csupa meleg színek), boltívekkel, erkélyekkel, sok növénnyel. Na meg a kertek, főleg a kisebb városokban. Sokkal több az örökzöld, sokkal több fenyőfajta, babérfa, meg egyebek, amelyek télen se kopaszodnak meg. De már így is messzire kanyarodtam, most egy évre elegendő témát adtam magamnak, hirtelen annyi ötlet szállt meg.
Lényeg a lényeg, hogy Itália eme szeglete méltatlanul van hanyagolva. Modenában pl. nem is láttam turistát, szinte cikinek éreztem fényképezgetni, Bolognában is alig, pedig gyönyörű, Parmában láttam egy nagyobb olasz turistacsoportot, de össze sem lehet hasonlítani azzal az emberáradattal ami mondjuk pl. Veronában ténfereg és kattintgat, hogy a liguriai tengerpartról már ne is beszéljünk. Emberek, gyertek Emilia-Romagnába!
