Talán nem is helytálló a "viszontagságok" szó a címben, mivelhogy miután kiismertem az olasz terhesgondozást, minden kiszámítható és nyugis, nem zaklatnak felesleges vizsgálatokkal, és távoli kórházakba se kellett mennem terepszemlére. Ebben a 3 hónapban összesen 2 szülésznői kontrollban, 2 vérvételben és egy ultrahangban volt részem, nőgyógyászati vizsgálat nuku.
A magyar terhesgondozásban minden vérvételnél a nagy kérdés, hogy rendben van-e a vércukrod és nem vagy-e vashiányos. Itt ez az első vérvétel után jó ideig nem téma. Az oka valószínűleg az, hogy a cukorbetegség népbetegség Magyarországon. Mondjuk az olaszok is sok édességet esznek, fehér lisztből készült pékárukat, mindenki kivétel nélkül, reggelire és uzsonnára kizárólag ilyen croissant-féléket (Mondhatnám persze olaszosan cornettonak is, csakhogy egyszer kértem így egy bárban, erre kihoztak egy cornetto jégkrémet...), nutellás crostata, meg egyéb torták, kalácsok, kandírozott gyümölcsökkel, cukormázzal. Viszont ezt szerintem ellensúlyozza a többi étkezéshez elfogyasztott rengeteg friss és párolt zöldség, meg gyümölcs, meg minden más, ami a mediterrán diétára jellemző.
A vérvételre visszatérve tehát a vércukor mellékes, egy dolog számít: a toxoplazmózis. Itt úgy látszik, ez a népbetegség a sok elfogyasztott prosciutto crudo, pasta carbonara és egyéb nyers alapanyagokat tartalmazó ételek, na meg a nagy állatszerelem okán. A kutyákat nagyon szeretik, a kutyakakit feltakarítani már kevésbé. (Szerintem ezért nincs homokozó se a játszótereken. Merthogy kitiltva sincsenek sok helyről, még élelmiszerboltba is be lehet vinni.) Aki mondjuk a gyerekvállalás előtt egy négylábún kísérletezi ki, hogy életben tud-e tartani egy neki kiszolgáltatott élőlényt, és anya-gyerek szimbiózisban él vele, az hajlamos lehet elfeledkezni az emberi és állati baktériumflóra közti különbségekről, és az ebből adódó bajokból terhesség idején.
Mivel nekem se kutyám se macskám (szoktam mondani hogy már van egy férjem meg egy gyerekem, nem kell több állat...), a tiltólistás dolgokat nem fogyasztom, így minden rendben.
Ultrahang: egy néger doktornő végezte, aki akcentussal, de folyékonyan beszélte az olaszt. A gyermek él és mozog és még mindig fiúnak látszik, egyébként semmi extra. 2D-s UH-n egy 20 hetes rúgkapáló baba többnyire elmosódott pacának látszik, mutatta ugyan képen is a dokinő, hogy tátja a száját, én aztán nem tudom felismerni.
Szülésznő: elsőre majdnem félórás csúszásban volt, úgyhogy nem sok idő jutott cseverészni, igaz én se vagyok az a típus aki kérdések hosszú listájával érkezne, még akkor se ha elsőre szül idegen országban. Vérnyomás, testsúly, ultrahangos kukucskálás, minden rendben? persze, kész, arrivederci.
Másodszorra a tervezettnél 1 héttel később került sor a találkára, mert fontosabb volt nekem egy időközben felmerülő buszos kirándulás 35 fokban 170km-re. Nagyon büszke vagyok magamra, hogy többszöri nekirugaszkodásra sikerült elintéznem telefonon az időpontcserét, meg is izzasztott, jó kis gyakorlás volt szóbeli nyelvvizsga előtt.
